Az új médiakörnyezet új kihívásokkal szembesít bennünket a gyermekek online védelme területén is. A médiaeszközök önálló használata egyre fiatalabb korban kezdődik, egyre több gyermek rendelkezik saját okoseszközzel.
A mai óvodások számára feltehetően a felnőtté válás egyik, ha nem a legfontosabb kulcseseménye a mobiltelefon és internet birtokba vétele, a saját eszköz, ami ott van a tinédzsereknél és a felnőtteknél egyaránt, ami az ovisok számára a vágy „titokzatos tárgya”, de amely egyszersmind aktuális ellenség is, hiszen bizonyos fokig elszakítja őket a nagyobb testvérektől és – főleg – saját szüleiktől.
A kora gyermekkori nevelésnek választ kell adnia a digitalizációval összefüggő komplex problémákra is, hiszen a gyermekek születésük óta a digitális médiakörnyezetben élnek; a kérdés az, hogyan lehet – az életkori sajátosságokat, az óvodai adottságokat és a megváltozott otthoni környezetet is figyelembe véve – felkészíteni a felnőtteket – szülőket és óvodapedagógusokat – a digitalizációval összefüggő fejlesztés-nevelési, pedagógiai kihívásokra. A tiltás soha nem lehet megoldás. A megoldás a tudatos, biztonságos, védett használatban rejlik.
A Digitális Gyermekvédelmi Stratégiakeretében 2022-ben elvégzett kutatás során az óvodapedagógusokkal és óvodavezetőkkel készültek interjúk. A kutatás célja az volt, hogy feltárjuk, hogyan lehet támogatni az óvodákat és az óvodapedagógusokat abban, hogy – a családokkal együttműködve – felkészítsék a gyermekeket a digitális környezet lehetőségeire és kockázataira. Ezekből az interjúkból az is kiderült, hogy az óvodás csoportok összetétele megváltozott, más típusú gyermekek érkeznek az intézményekbe, mint évekkel ezelőtt. Sokkal több nehézséggel kell az óvodapedagógusoknak szembe nézniük. Ezek közül néhány:
Jellemző a beszoktatáskori önállóság nagyfokú elmaradása, gyakori a szobatisztaság teljes, illetve részleges hiánya.
Az óvodapedagógusok szocializációs és alapvető étkezési nehézségekről számolnak be, nem tudják megfelelően használni a gyermekek az evőeszközöket.
Jelentősen megnőtt a korai óvodáskorú (3-4 éves) gyermekekre vonatkozó szakértői vizsgálatkérések száma, megnőtt a beilleszkedési, tanulási -és magatartási zavarral (BTM) diagnosztizáltak, és szignifikáns módon emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek, sőt az eltérő fejlődésű gyermekek száma is.
Megkésett beszédfejlődés, kommunikációs nehézségek a beszédészlelés és beszédértés elmaradása, mindezt a kötelező, háromévesek körében végzett logopédiai szűrővizsgálatok adatai -Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA)- is alátámasztják.
A gyermekeket:
a figyelem, és a koncentráció nagymértékű csökkenése,
a türelmetlenség,
a kisebb monotóniatűrés,
a régebben ilyen mértékben ismeretlen indulatosság, konfliktusok generálása és
nagyfokú hangosság jellemzi.
Nem szárnyal a fantáziájuk, mivel sokat ülnek képernyő előtt.
Megfigyelhető a kézügyesség romlása is.
Érzékelhető a mesedeficit, ölbeli játékok, ringatók elmaradása, az együtt játszás hiánya.
Megváltozott a gyermekek mesékhez való viszonya is a televíziós és internetes mesenézés, valamint a hangoskönyvek miatt.
Az óvodapedagógusoknak több eszközt kell bevetniük, hogy fenntartsák a figyelmet, és „ingergazdagabbá” tegyék a meséket (dramatizálás, bábok, eszközök használata stb.)
Honlapunk cookie-kat használ, hogy a honlapunkon tett lépéseiről statisztikákat készíthessünk. Ha tovább használja honlapunkat, azzal hozzájárul a cookie-k használatához. Ezzel a tevékenységünkkel mi nem tudjuk Önt személyesen beazonosítani.
